Mindenkinek receptre írnám fel! – Papp Gáborné, Anikó

Április 1-től 7-ig jártuk az utunk…Tihany-Lébény szakaszon… Az utunk maga volt a csoda… én személy szerint mindenkinek receptre írnám fel!!!! Voltak hullámvölgyek, például mikor eltévedtünk a Bakonyban , de annak is megvolt a varázsa. 28 éve vagyunk együtt férjemmel, gyerekek nélkül soha sehova….most ez a 7 nap csak kettesben, csak magunkra és egymásra figyelni…imádtuk minden percét! Az utunk során sokat nevettünk, énekeltünk, és volt, hogy csak mentünk csendben... és így volt kerek az egész út. Az időjárástól féltem induláskor, mert nagyon mondták az esőt. De az úr minden nap megáldott bennünket, és attól függetlenül, hogy minden reggel mínusz fokok voltak, gyönyörű napsütésben mentünk. Élveztük az egész utat úgy, ahogy volt: a szántó mellett gyalogolva enni a reggeli kiflit és kakaót, vagy az erdőben a magaslesen megpihenni és hallgatni az erdőt…. csodálatos volt!! Szállásadóknak hatalmas hála a fogadtatásért! Városlődre vasárnap érkeztünk, és mivel ott már semmi sem volt nyitva, szállásadónk, Kati,(indulás előtt megbeszéltük vele, hogy aznap felhívom reggel), vásárolt nekünk vacsinak valót. Bakonybél, Boldog Gizella közösségi ház, János fogadott minket, és valahogy érezte ő, hogy miért indultunk mi el ezen az úton. Szólt, hogy este a monostorban szerzetesek tartanak záró éneket, szerinte el kellene mennünk. Így tettünk… elmentünk, és milyen jól tettük! Végén a szerzetes megáldott, és akkor, ott kijött minden, ami bennem volt. Csak sírtam, de ott, akkor nem tudtam megmondani, miért. Akkor éjjel aludtam a legjobbat, és másnap reggel a mínusz 4 fokban vidáman, kipihenve indultunk útnak. Bakonyszentlászlón a néni befűtött cserépkályhával várt…a legjobbkor, mert aznap nagyon hideg volt. Minden szállás tökéletes volt. Hála mindenkinek! Nem tudom, ki hogy van vele, de én hiszem, hogy elhunyt szerettünk ott van, ha szükség van rá, és segít (nekem a pillangó). Így történt ez most is. Aznap, mikor Pannonhalmára tartottunk…párom már nagyon-nagyon fáradt volt. Ekkor megjelent 2 fehér pillangó (az én anyukám és az ő édesapja is nemrég ment el ). Egy ideig mindkettő mellettünk repkedett, aztán az egyik felrepült, a másik Pannonhalma határáig férjem mellett volt. Utolsó nap, Győrből hajnali fél 6-kor indultunk a templomtól. Muszáj volt korán, mert Lébénytől még 300 km haza. Fiaim jöttek értünk. Fél 12-re a lébényi templomnál voltunk. Buen Camino!